Queensland
| Queensland | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Audax at Fidelis (Vakmerő, de hűséges) | |||
 | |||
| Fővárosa | Brisbane | ||
 d. sz. 20°, k. h. 143°20.000000°S 143.000000°EKoordináták: d. sz. 20°, k. h. 143°20.000000°S 143.000000°E | |||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Annastacia Palaszczuk (ALP) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 5 160 023 fő (2020. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 729 742 km² | ||
| Időzóna | AEST (UTC+10) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Queensland témájú médiaállományokat. | |||
Queensland (ejtsd: kvínszlend) Ausztrália egyik tagállama a szigetország északkeleti részén. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Brisbane.
Elnevezés
[szerkesztés]Az állam Viktória brit királynő tiszteletére kapta a Queensland (am. királynő földje) nevet 1859. június 6-án, amikor hivatalosan kivált Új-Dél-Walesből. Akkoriban Viktória királynő rendkívül népszerű uralkodónak számított, és az új gyarmatnak egy kellően impozáns nevet szánt, ezért elvetette a helyiek által támogatott Cooksland (Cook földje) elnevezést, amit James Cook, a híres angol tengerész, Ausztrália újkori felfedezője iránti tisztelet ihletett. Victoria állam szintén a királynőről kapta a nevét.
Queensland gyakran használatos beceneve a „Napfényes Állam” (angolul Sunshine State), amit az általánosan meleg klímának, valamint annak köszönhet, hogy az állam számottevő része a trópusokon található. A queenslandieket tréfásan „banánhajlítóknak” (Banana Benders, értsd: léhűtő, semmittevő) vagy „óriásvarangyoknak” (Cane Toads) is nevezik. Az előbbi valószínűleg a jelentős méretű banánültetvényekre, míg az utóbbi arra a környezeti katasztrófára utal, amit az óriásvarangyok (Bufo marinus) behozatala idézett elő Queenslandben. (A varangyokat a cukornád ültetvényeket károsító bogarak ellen hozták be, de mivel a bőrükön található mirigyek mérgező váladékot tartalmaznak, az őshonos ragadozók jó része belepusztul, ha lenyeli őket.)
Földrajz
[szerkesztés]
Északon a Torres-szoros választja el Pápua Új-Guinetól, keletről a Korall-tenger valamint a Csendes-óceán, délről Új-Dél-Wales, délnyugatról Dél-Ausztrália, nyugatról az Északi terület határolja. Területe 1.730.648 km², ezzel Nyugat-Ausztrália után Ausztrália második legnagyobb állama. Kb. másfélszer nagyobb, mint Nyugat-Európa.
Keleti részét a Nagy-Vízválasztó-hegység uralja. Legmagasabb pontja a Mount Bartle Frere (1622 m). Leghosszabb folyója a Flinders.
Északon található a nagy kiterjedésű York-félsziget. Keleti partján húzódik a világörökség részét képező Nagy-korallzátony. A Korall-tengerben számos sziget található, közülük a legnagyobb a K'gari (korábban Fraser-sziget).
Éghajlat
[szerkesztés]
Queensland nagy kiterjedése miatt az éghajlatban jelentős különbségek tapasztalhatók az állam különböző területein: kevés csapadék és forró nyarak az állam belső, nyugati részén; monszun jellegű nedves-csapadékos éghajlat a távoli északon; valamint meleg-mérsékelt klíma a tengerparti sáv mentén. A belső és a déli területeket az alacsony minimum hőmérsékletek jellemzik.
A tengerparti sáv éghajlatát a Csendes-óceán meleg vize befolyásolja, így a területre nem jellemzőek az extrém hőmérsékleti értékek, az óceán közelsége pedig a megfelelő mennyiségű csapadék lehullásához is hozzájárul.[2]
A páratartalom és hőmérséklet alapján Queensland öt nagyobb éghajlati zónára osztható:[3]
- forró csapadékos nyár (távoli északi terület és a parti sáv)
- meleg csapadékos nyár (parti magasabb területek és a délkeleti parti sáv)
- forró száraz nyár, enyhe tél (közép-nyugat)
- forró száraz nyár, hideg tél (délnyugat)
- mérsékelt-meleg nyár, hideg tél (belső délkeleti területek, pl. Stanthorpe környéke)
Ugyanakkor, Queensland lakossága többnyire csak két évszakot észlel: a „tél” rendszerint meleg kevés csapadékkal, míg a nyarak tikkasztóak, magas hőmérsékletekkel és több csapadékkal.
Az alábbi táblázat az állam nagyobb központjainak főbb éves éghajlati átlagait foglalja össze:[4]
| Település | Min. hőmérséklet | Max. hőmérséklet | Derült napok száma | Csapadék |
|---|---|---|---|---|
| Brisbane | 15,7 °C | 25,4 °C | 124,3 | 1186,2mm |
| Mackay | 19 °C | 26,4 °C | 123,3 | 1578,6mm |
| Cairns | 20,8 °C | 29 °C | 90,1 | 2013mm |
| Townsville | 19,8 °C | 28,9 °C | 121,4 | 1141,8mm |
Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1972. december 24-én mérték Birdsvilleben, 49,5 °C-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletet, −10,6 °C-ot, eddig kétszer is észlelték: először 1961. június 23-án Stanthorpe-ban, majd 1965. július 12-én újra, a The Hermitage nevű településen.[5]
Története
[szerkesztés]Queensland története több ezer évre nyúlik vissza. A területet először a mai Ausztrália két hivatalosan is elismert kisebbsége, az ausztrál őslakosok valamint a Torres-szigetek őslakosai foglalták el. A különböző források az időpontot valamikor 40-65 ezer évvel ezelőttre teszik. A 16. századtól holland, portugál (Luís Vaz de Torres) és francia tengerészek (Louis Antoine de Bougainville) fedezték fel, még mielőtt James Cook 1770-ben megérkezett volna a területre. Később az állam tanúja volt az őslakosok és a telepesek közötti, többnyire az előbbiekre nézvést tragikus kimenetelű harcoknak csakúgy, mint az ültetvényekre a dél-csendes-óceáni szigetekről behozott olcsó kanaka munkások foglalkoztatásának. (A történészek vitatkoznak róla, hogy a szigetlakók foglalkoztatása vajon az újkori rabszolgaság egy formája volt-e avagy sem.)
Brisbane-t eredetileg Moreton-öböl Büntetőtelep néven alapítottak 1824-ben, ahova a visszaeső fegyenceket szállították Új-Dél-Wales déli részéről. Később már szabad telepesek is érkeztek, akiknek a betelepülését az állam is ösztönözte.
1859. június 6-án lett önálló brit koronagyarmat, amikor Viktória királynő szentesítette a terület kiválását Új-Dél-Walesből. Ezt a napot azóta minden évben megünneplik (Queensland Day). A különválás óta fejlődése gyors és dinamikus.
1852 óta egészen napjainkig vannak törekvések arra, hogy Észak-Queenslandből önálló ausztrál szövetségi államot szervezzenek.[6] A felvetésnek legalább annyi támogatója van, mind ellenzője. A kérdés rendszeresen napirenden van az állam parlamentjében.[7]
Népesség
[szerkesztés]Lakosságát tekintve Új-Dél-Wales és Victoria államok mögött a harmadik helyen áll 5.354.800 fővel (2022).
A lakosság zöme az állam délkeleti részében koncentrálódik, ahol a főváros Brisbane, Logan City, Ipswich, Toowoomba, Gold Coast valamint Sunshine Coast is található. Egyéb főbb regionális központok még Cairns, Townsville, Mackay, Rockhampton, Bundaberg, Hervey Bay és Mount Isa.
Közigazgatás
[szerkesztés]
Gazdaság
[szerkesztés]A mai Queensland gazdaságát főként a mezőgazdaság, a turizmus és a természeti kincsek kiaknázása uralja.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.abs.gov.au/statistics/people/population/national-state-and-territory-population/mar-2020. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
- ↑ Ausztrál Meteorológiai Intézet - Queensland éghajlata. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
- ↑ Ausztrál Meteorológiai Intézet - Ausztrália éghajlati zónái. [2020. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
- ↑ Ausztrál Meteorológiai Intézet - Ausztrália településeinek éghajlati adatai. [2011. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
- ↑ Ausztrál Meteorológiai Intézet - Ausztrál Csapadék és Hőmérsékleti Rekordok (PDF)
- ↑ State Split: North Queensland Seeks Independence (angol nyelven). Brisbane Times, 2025. március 5. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
- ↑ North Queensland state is 'gonna happen': Katter vows (angol nyelven). The North West Star, 2025. március 5. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Queensland kormánya (angolul)
| Szövetségi államok |  | |
|---|---|---|
| Territóriumok | ||
| Tengeren túli területek | ||
