A Törvényszék igazságügyi statisztikái - 2023

Lásd a Törvényszék részletes statisztikáit 

Észrevételek a Törvényszék 2023. évi statisztikáival kapcsolatban

Vittorio Di Bucci, a Törvényszék hivatalvezetője

A 2023. június 5‑i hivatalba lépésem óta először van szerencsém tollat ragadni, hogy kommentáljam az igazságszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos éves statisztikákat. Elődömhöz, Emmanuel Coulonhoz hasonlóan magam is úgy vélem, hogy e gyakorlat elengedhetetlen ahhoz, hogy nyomon követhessük a peres ügyek alakulását, továbbá felmérhessük az Európai Unió intézményei és szervei által végzett jogalkotási, szabályozási és döntéshozatali tevékenység bizonyos következményeit, valamint értékelhessük az igazságszolgáltatási fórum által választott megoldások hatásait.

A 2023. évi statisztikák helyes olvasata érdekében mindjárt az elején szükséges rámutatni egy olyan ügysorozatra, amely 404, 2023 októberében érkezett olyan ügyből áll (T‑620/23–T‑1023/23), amelyek lényegében megegyeznek egymással, amennyiben a keresetek az európai parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszerének módosítására vonatkoznak, és az „intézményi jog„ területére tartoznak (lásd az alábbi 4. táblázatot). Ez az ügysorozat óriási hatással volt az érkezett ügyek számára, amely a Törvényszék történetében először haladta meg az ezret, és 1271 ügyet tesz ki. Ha ezeket az ügyeket – amelyeket a Törvényszék egyesített – egyetlen ügyként vennénk számításba, akkor a benyújtott keresetek száma 868 lenne, és a korábbi évekhez közeli szinten helyezkedne el (2022‑ben 904 ügy, 2021‑ben 882 ügy, 2020‑ban pedig 847 ügy).

I. Érkezett ügyek: első ügyek a digitális piacok szabályozásával kapcsolatban, valamint bizonyos ingadozás az egyéb területeken

A digitális piacok és szolgáltatások szabályozását illetően 2023‑ban új peres ügyek keletkeztek. Ez annak képezi folyományát, hogy az Európai Unió elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló (EU) 2022/2065 rendeletet (angol nyelven: Digital Services Act, DSA) és a digitális piacokról szóló (EU) 2022/1925 rendeletet (angol nyelven: Digital Markets Act, DMA). Az előbbi rendelet a közvetítőkre és az online platformokra vonatkozó átfogó szabályozást képez, amelynek végrehajtásáról mind a nemzeti hatóságok, mind pedig a Bizottság gondoskodnak, ez utóbbi esetben pedig keresetindításnak lehet helye a Törvényszék előtt (2023‑ban két ilyen eset volt: T‑348/23. sz., Zalando kontra Bizottság ügy és T‑367/23. sz., Amazon Services Europe kontra Bizottság ügy). A második rendelet olyan jogszabály, amely kifejezetten a nagy digitális csoportokat célozza meg azáltal, hogy a „kapuőrként” történő kijelölésükkel kapcsolatos kötelezettségeket ír elő velük szemben. A Bizottság feladata, hogy az Európai Bíróság általi felülvizsgálat mellett kijelölje ezeket a csoportokat, és alkalmazza rájuk e szabályokat. Három felperes már négy keresetet nyújtott be a Törvényszékhez a kapuőrként történő kijelölésre irányuló eljárás keretében hozott határozatok megtámadása érdekében (T‑1077/23. sz., Bytedance kontra Bizottság ügy, T‑1078/23. sz., Meta kontra Bizottság ügy, valamint T‑1079/23. és T‑1080/23. sz., Apple kontra Bizottság ügy). Belső szervezeti intézkedések megtételére került sor annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási fórumot felkészítsék ezen új típusú peres ügyekre, valamint azokra a keresetekre, amelyek egy másik innovatív jellegű jogforrásra, a külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendeletre vonatkozhatnak. Ezen intézkedések közül meg kell említeni, hogy az Törvényszék úgy határozott, hogy módosítja a tanácsok közötti ügyelosztás rendjéről szóló határozatot (HL 2023. C 286., 2. o.).

A Törvényszék előtti peres ügyek hagyományos tárgykörein belül enyhe növekedés tapasztalható a közszolgálat (82 ügy, szemben a 2022. évi 66 üggyel) és a szellemi tulajdon (310 ügy, szemben a 2022. évi 270 üggyel) területén.

A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos jogviták továbbra is ellátták feladatokkal a Törvényszéket, de kisebb mértékben, mint 2022‑ben. A 2023. év folyamán 63 ilyen ügy érkezett, szemben a 2022. évi 103 üggyel. E területen az új ügyek túlnyomó többsége (63 ügyből 41) az Európai Unió által 2022‑ben az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktussal összefüggésben magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben elfogadott korlátozó intézkedések sorozatával kapcsolatos. Számos folyamatban lévő ügyben, amelyek többsége korlátozó intézkedésekre vonatkozik, a felperesek az eljárási szabályzat 86. cikke alapján kiigazították a keresetlevelüket annak érdekében, hogy a rájuk vonatkozó intézkedések meghosszabbítását vagy módosítását támadják, ahelyett hogy e határozatokat új keresettel támadták volna meg. E technika azzal az előnnyel jár, hogy több jogi aktus vizsgálatát egyetlen és ugyanazon ügy keretében összpontosítja, viszont nehézkesebbé teszi a peres ügyeket, és megbonyolítja azok kezelését, különösen akkor, ha a keresetlevél kiigazítására közvetlenül a tárgyalást megelőzően vagy annak folyamán kerül sor. A Törvényszék ezzel kapcsolatban módosítani kívánja az eljárási szabályzatát annak előírása érdekében, hogy a keresetlevél kiigazítását az azt követő rövid határidőn belül kelljen benyújtani, hogy kézbesítették a Törvényszék által az eljárás szóbeli szakaszának megnyitása tárgyában hozott határozatot. Ez lehetővé tenné, hogy fennmaradjon az uniós intézmények által elfogadott jogi aktusok meghosszabbításával és módosításával kapcsolatos peres eljárások bizonyos fokú rugalmassága, ugyanakkor mérsékelné a Törvényszék által jelenleg tapasztalt nehézségeket.

A gazdaság‑ és monetáris politikával kapcsolatos ügyek száma – amely terület magában foglalja többek között a bankjogot – évről évre növekszik, és 2023‑ban eléri az 56 új érkezett ügyet. Tekintettel arra, hogy ezen ügyek többsége a bankoknak az Egységes Szanálási Alaphoz való éves hozzájárulásával kapcsolatos, a kezdeti nyolcéves hozzájárulási időszak pedig a végéhez közeledik, ez a szám az elkövetkező években csökkenhet.

Az állami támogatások területén a keresetek számának 2022‑ben tapasztalt, a körülmények együttállásából eredő növekedése (68 új ügy) 2023‑ban nem vált erőteljesebbé. E területen a tevékenység fellendülése azzal függött össze, hogy 2022‑ben számos keresetet nyújtottak be a Portugália által a madeirai vámszabad terület javára végrehajtott támogatási programról szóló bizottsági határozat ellen, ami azt bizonyítja, hogy az Törvényszék tevékenysége az Európai Unió intézményei és szervei által elfogadott jogi aktusoktól és e jogi aktusok jogszerűségének vitatásától függ. Az e területen 2023‑ban nyilvántartásba vett tíz új ügy a legalacsonyabb számot jelenti azóta, hogy az Törvényszéket 1993‑ban hatáskörrel ruházták fel az állami támogatások területén magánszemélyek által benyújtott keresetek elbírálására.

Végezetül a versenyjogi ügyek továbbra is történelmi mélyponton vannak, amennyiben 2023‑ban 13 új ügy érkezett.

II. Az igazságszolgáltatási fórum tevékenységét tükröző számadatok

Az év során befejezett 904 üggyel a Törvényszék az elmúlt évek átlagánál jobban teljesített. A folyamatban maradt ügyek állományát is sikerült csökkenteni, mivel a befejezett ügyek száma 36‑tal meghaladja az új ügyek számát, ha a 404, lényegében azonos ügyből álló ügycsoportot egyetlen ügyként vesszük számításba. Ennek alapján a 2023. december 31‑i állapot szerint folyamatban maradt 1438 ügy némi javulást jelent az egy évvel korábbi 1474 ügyhöz képest. Ez az előrelépés még inkább kiteljesedhet 2024‑ben, amikor a Törvényszék várhatóan be tud majd fejezni bizonyos nagy ügycsoportokat. Mindez azt látszik megerősíteni, hogy az Törvényszék képes beilleszteni a munkamenetébe az előzetes döntéshozatallal kapcsolatos bizonyos hatáskörök 2024 őszére tervezett átruházását, ezáltal pedig enyhíteni a Bíróság munkaterhét.

A következőket kell kiemelni:

• az ügyek csaknem 14%‑át (13,61%‑át) öt bíróval eljáró kibővített ítélkező testületek bírálták el, ami megerősíti a kibővített ítélkező testületek elé utalások 2022‑ben már megfigyelt növekvő tendenciáját (12%; 2023‑ban 123 ügyet bírált el kibővített ítélkező testület, szemben a 2022. évi 100 üggyel). A kibővített ítélkező testületek az esetek többségében ítéleteket hoznak, de nincs kizárva végzések meghozatala sem (2023‑ban tíz, 2022‑ben nyolc ilyen eset volt);
• az ügyek 79%‑át három bíróval eljáró ítélkező testületek bírálták el, szemben a 2022. évi 82%‑kal. E csökkenés a fentiekben kifejtettek szerint azzal magyarázható, hogy gyakoribbá váltak a kibővített ítélkező testület elé utalások;
• egy ügyet nagytanácsban eljárva bírált el a Törvényszék, miután a Bíróság fellebbezés alapján visszautalta az ügyet az igazságszolgáltatási fórum elé (T‑65/18. RENV. sz., Venezuela kontra Tanács ügy, amely a venezuelai helyzet miatti korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos);
• kilenc ügyet egyesbíró bírált el (nyolc ítélet, egy végzés), szemben a 2022. évi kettővel és a 2021. évi hárommal;
• az ideiglenes intézkedés iránt benyújtott kérelmek száma enyhén emelkedett (2023‑ban 41, míg 2022‑ben 37), csakúgy, mint a befejezett ideiglenes intézkedés iránti eljárások száma (2023‑ban 40, míg 2022‑ben 37);
• a 2023‑ban befejezett ügyek 59%‑át ítélettel, 41%‑ukat pedig végzéssel bírálták el. Az ítélettel befejezett ügyek 66%‑ában tartottak tárgyalást.

A tárgyalások száma érzékelhetően nőtt (286 tárgyalás, szemben a 2022. évi 241‑gyel és a 2021. évi 240‑nel), 419 tárgyalt üggyel (2022‑ben 303, 2021‑ben pedig 290 ilyen ügy volt). Megjegyzendő, hogy 2023‑ban tíz közös tárgyalást tartottak, amelyek összesen 70 tárgyalt ügyet érintettek. Az eljárási szabályzat 106a. cikke 2023. április 1‑je óta biztosít lehetőséget arra, hogy több, nem egyesített ügy esetében közös tárgyalást tartsanak. Az egyik ilyen tárgyalás összesen 42 tárgyalt ügyet érintett (a T‑700/13. sz., Caixabank és társai kontra Bizottság ügycsoportban, amely a Spanyolország által bizonyos gazdasági érdekcsoportok és befektetőik javára a hajók megszerzésére irányuló bizonyos lízingszerződésekre alkalmazandó adórendszer, más néven a „spanyol pénzügyi lízingrendszer” formájában nyújtott állami támogatásról szólt).

Az év során egyetlen esetben sem került sor videokonferencia útján tartott tárgyalásra, még annak ellenére sem, hogy 2023. április 1‑jén hatályba léptek az e tárgyalási mód alkalmazására vonatkozó új szabályok. Jóllehet e lehetőség eredetileg akkor nyílt meg, amikor valamely fél a Covid19‑világjárvány okozta egészségügyi válsághelyzet folytán akadályoztatva volt abban, hogy a Törvényszék épületében megjelenjen, az eljárási szabályzat 107a. cikke már úgy rendelkezik, hogy a fél ez iránt akkor terjeszthet elő kérelmet, ha a biztonsággal összefüggő indokok vagy egyéb komoly indokok (például a légi közlekedés ágazatában szervezett sztrájk) megakadályozzák, hogy a képviselő fizikailag jelen legyen a tárgyaláson. E változás a világjárvány elmúltával magyarázható.

Az eljárások átlagos időtartama enyhén emelkedett. Ez az időtartam 2023‑ban 18,2 hónap volt az ítélettel vagy végzéssel befejezett ügyek esetében (szemben a 2022. évi 16,2 hónappal és a 2021. évi 17,3 hónappal), illetve 21 hónap akkor, ha csak az ítélettel befejezett ügyeket vesszük figyelembe (szemben a 2022. évi 20,4 hónappal és a 2021. évi 20,3 hónappal). E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi kategórián belül az eljárások átlagos időtartama a következőképpen ingadozik: átlagosan 37,1 hónap a versenyjogi ügyek esetében, illetve 34,1 hónap az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyek esetében és 13,7 hónap a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos ügyek esetében. Az eljárások időtartamának növekedéséhez hozzájárult több összetett ügy vagy ügycsoport befejezése, különösen az állami támogatások és a verseny területén.

A Törvényszék előtt a 2023. december 31‑i állapot szerint folyamatban maradt 1841 ügy (bruttó szám, amely magában foglalja a 404, egymással megegyező keresetet is) 29%‑a intézményi joggal kapcsolatos (mint azt már jeleztük, a fent említett 404 ügy részét képezi a 2023. december 31‑i állapot szerint folyamatban maradt 543, e tárgykörbe tartozó ügynek), 13%‑a a gazdaság‑ és monetáris politikával, 9,5%‑a pedig állami támogatásokkal kapcsolatos. Azon területeket illetően, amelyek a Törvényszéken belül szakosodás tárgyát képezik, a folyamatban maradt ügyek 18%‑át a szellemi tulajdon, 6%‑át pedig a közszolgálat teszi ki, amely százalékos arányok az előző évhez képest állandók maradtak. Ami az ítélkező testületeket illeti, megjegyezhetjük, hogy fokozott mértékben járt el a nagytanács, amennyiben 2023 végén hat ügy maradt folyamatban ezen ítélkező testület előtt, amelyek két csoportba sorolhatók: az egyik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapot, a másik pedig a korlátozó intézkedéseket érinti.

III. A 2023. év kiemelt adatai és a kilátások

A Törvényszék 2023‑ban folytatta a proaktív ügykezelésre irányuló politikáját, és új intézkedéseket tett annak érdekében, hogy már a nyilvántartásba vételüktől kezdve kezelni tudja a nagyon nagy ügyeket és a nagy ügycsoportokat. Ezen intézkedéseknek meg kellene könnyíteniük az eljárás továbbfolytatását bizonyos olyan ügycsoportokban is, amelyeket korábban felfüggesztettek addig, amíg az irányadó ügyként azonosított ügyekben el nem bírálják a fellebbezést. A cél nem más, mint az eljárások észszerűsítése és gyorsítása a legösszetettebb ügyekben, amelyeket sajátos szempontok alapján fognak kiosztani a tanácsoknak és az előadó bíráknak, továbbá az eljárás előrehaladtával felülvizsgálandó indikatív ütemterv vonatkozik rájuk, ezenkívül jelentősebb erőforrásokat mozgósítanak majd az érdekükben, valamint az ítéletek átolvasásával foglalkozó egység és a fordítószolgálatok általi feldolgozás során is elsőbbséget fognak élvezni.

Az elmúlt év során felgyorsultak az előzetes döntéshozatali kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskör részleges átruházásának előkészítő munkálatai, amelyek 2024‑ben is folytatódni fognak. Ezek közé tartozik különösen az Európai Unió Bírósága alapokmányának, valamint eljárási szabályainak (az eljárási szabályzatnak, a gyakorlati végrehajtási rendelkezéseknek és a származékos jogforrásoknak) a kiigazítása. Az alapokmány reformjáról 2023. december 7‑én sikerült politikai megállapodásra jutni, amelyet azóta az Európai Parlament és a Tanács megerősített. Az Törvényszék megszövegezett egy tervezetet az eljárási szabályzatának módosításaira vonatkozóan, amelyet a Bíróság egyetértését követően 2024 elején jóváhagyás céljából meg fog küldeni a Tanácsnak. Az egyéb jogforrások, amelyek lényegében egyedül a Törvényszéket érintik, szintén előkészítés alatt állnak. Az eljárási szabályzat módosításán túlmenően jelentős munkára lesz szükség a szervezeti struktúrák, a munkamódszerek és ‑folyamatok vagy az informatikai eszközök kiigazításához, valamint a személyi állomány képzéséhez annak érdekében, hogy a Törvényszék és annak Hivatala sikeresen kezelni tudja az előzetes döntéshozatal iránti első kérelmek érkezését, amely 2024 utolsó negyedévére várható.

Az igazságszolgáltatás érdekében teljesített közszolgálat korszerűsítése, amely hozzájárul az európai igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságához, szintén a Törvényszék tevékenységének középpontjában áll. A korábbi években megtett azon intézkedéseken túlmenően, amelyek a teljes bírósági eljárás digitalizálására irányulnak – kezdve attól, hogy az iratokat főszabály szerint kötelezően az e‑Curia alkalmazáson keresztül kell benyújtani, egészen a bírósági határozatok elektronikus aláírásáig –, az intézmény erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy kialakítson egy integrált ügykezelési rendszert (SIGA), valamint annak érdekében, hogy a Törvényszék kezelni tudja majd a 2024‑ben érkező előzetes döntéshozatali eljárásokat.

IV. A Törvényszék Hivatalának munkája: áttekintés a folyamatosan feszített tempójú tevékenységről

Különös figyelmet érdemel a Törvényszék Hivatalának folyamatosan feszített tempójú tevékenysége.

Az év folyamán több küszöbértéket is átléptek, és több rekord is megdőlt:

• a T‑1148/23. sz., PAN Europe kontra Bizottság ügyben 2023. december 8‑án benyújtott kereset nyilvántartásba vételével a Törvényszékhez a létrehozatala óta érkezett ügyek száma átlépte a 20 000‑es küszöbértéket;
• az év folyamán érkezett ügyek száma (1271 ügy) átlépte az 1000‑es küszöbértéket. A fent említett 404 azonos ügy benyújtása nem növeli jelentősen az ítélkező testületek munkaterhét, viszont érzékelhető hatással volt a Hivatal tevékenységére, amely azokat nyilvántartásba vette, kézbesítette az iratokat, közleményeket tett közzé a Hivatalos Lapban, és előkészítette az ügyek egyesítését;
• rekordszámú eljárási iratot (62 020) jegyeztek be a nyilvántartásba;
• rekordszámú beadvány (5264, a keresetleveleken kívül) érkezett a Hivatalba;
• az eljárást megindító keresetlevelek eddigi legkisebb hányada esetében kellett hiánypótlást elrendelni (22,9%, szemben a 2022. évi 31,96%‑kal és a 2021. évi 41,2%‑kal), amely eredményhez nem csupán a 404 ügyből álló ügycsoport figyelembevétele járult hozzá, hanem az is, hogy az eljárási szabályzat módosítása keretében enyhítettek bizonyos alaki követelményeken, a Curia honlapon pedig közzétettek egy ellenőrző listát és tájékoztató jellegű keresetlevél‑mintákat;
• az e‑Curia alkalmazáson keresztül benyújtott oldalak száma az év folyamán elérte az 1 762 453 oldalt.

A Hivatal 334 tanácsülésen (2022‑ben 352, 2021‑ben 338) és 286 tárgyaláson nyújtott segítséget az igazságszolgáltatási fórum bíráinak.

Ezenkívül az iratok 94%‑át elektronikus formában nyújtják be az e‑Curia alkalmazáson keresztül, amelynek használatát 2018. december 1‑jén – néhány kivételtől eltekintve – kötelezővé tették. A 2023. évben ezek a beadványok közel kétmillió (1 762 453) oldalnyi terjedelmet képviseltek. Meg kell jegyezni, hogy az e‑Curia alkalmazás használata nem lesz kötelező az előzetes döntéshozatali eljárások keretében, viszont erősen ösztönözni fogják azon előnyök miatt, amelyeket ez az alkalmazás a nemzeti bíróságok, az érdekeltek és a Törvényszék számára jelent.

További információ

A Törvényszék 2022. évi tevékenységére vonatkozó kommentált statisztikák 

A korábbi évek igazságügyi statisztikái szintén megtekinthetők a Curia honlapon, a „Történet" rovatban.